Now Playing Tracks

minuszot:

cilko:

veganmoonprincess:

firstgingerdoctor:

mother. friggin’. space. man.
x

i feel sick

I feel trivial.

Az Univerzum, mint már megjegyeztük, idegesítően nagy hely. Olyan tény ez, amit a legtöbb ember, saját nyugalma érdekében, hajlamos figyelmen kívül hagyni.
Sokan vannak, akik boldogan elköltöznének valami kisebb helyre, amit saját maguk terveztek. Ami igaz, az igaz, rengetegen vannak, akik ezt tényleg meg is teszik.

A Galaxis nyugati karjának egyik zugában van például egy nagy, erdős bolygó, az Oglaroon, amelynek teljes “intelligens” populációja ugyanazon a nem túl nagy és ennélfogva meglehetősen zsúfolt mogyorófán él. Ez az a fa, amelyen megszületnek, ahol élnek; szerelembe esnek, az élet értelméről, a halál értelmetlenségéről és a születésszabályozás fontosságáról szóló apró elgondolásaikat a kéregbe vésik, ahol mérhetetlenül jelentéktelen háborúikat vívják, s ahol végül, a nehezen megközelíthető külső ágak egyikének aljára kötözve, jobb létre szenderülnek.
Ami azt illeti, az egyedüli oglarooniak, akik valaha is elhagyják fájukat, azok a kitaszítottak, akik bűnös módon arra vetemednek, hogy felvessék az eretnek kérdést, miszerint: lehetséges-e az élet más mogyorófákon, illetve, hogy a többi mogyorófa esetleg nem volna egyéb a túlzott mogyorófogyasztás okozta illúziónál.

Bármily egzotikusnak tűnik is ez a viselkedés, nincs a Galaxisban olyan életforma, amely mentes volna az efféle elhajlásoktól, s épp ez az oka annak, hogy mért olyan borzasztó dolog a Telepszichopatikus Turbomixer, amilyen.

Amikor betesznek a Turbomixerbe, mindössze egyetlen rövid pillantást kapsz a teremtés elképzelhetetlen végtelenségéből. Valahol az egészben van egy icipici jelzés, egy mikroszkopikus pettyen elhelyezett mikroszkopikus petty, amelyen ez áll: “Ez vagy te.”

Ennyit arról hogy Asimov-ot olvasok. Hova is mentettem a Douglas Adams könyveimet?

nandifaszakivan:

laughterkey:

digg:

Skipping a rock over a frozen pond makes the coolest noise.

stick around for the surprise ending

There’s so much to talk about here

IGEN IGEN IGEN

Egy év lakok az albérletben és tegnap tünt fel hogy a folyosó végén van egy ajtó. Mindig csak a két oldalsót vettem észre. Mondjuk megfigyelésben mindig jó voltam egyszer például nem vettem észre egy 5 méter hosszú lakókocsit ami mellett álltam

Azthiszem mindent láttam a munkahelyemen szóval lehet keresek újat

Ugyanis épp vártam a kedves váltómat nagyerőkkel, úgyhogy inkább kimentem rágyújtani a műhely elé az egyik kollégámmal dohányozni. Épp kommunikálunk nagyerőkkel, amikor megjön a kedves váltóm, kezet fog mindenkivel, ekkor meg akartam tőle kérdezni hogy: -Na mi a helyzet diót szedtél hogy így néz ki a kezed? De bement a műhelybe. Elszívom a cigim és épp folytatnám a korábban elkezdett szendvicsemet, amikor megszólal: -Gergő bazdmeg beszartam ahogy jöttem befele. A teherportán megálltam még befejezni meg segget és nadrágot mosni. Mondom az szép. Majd nagyerőkkel nekiállt kezet mosni. Én pedig szépen összecsomagoltam a kajám aztán kidobtam. Majd elmentem a wc-re egy 10 perces kézmosásra. Majd visszamentem a műhelybe ahol az átható szarszag fogadott. Gyorsan megírtam a műhelynaplót meg összepakoltam és leléptem. És nektek milyen napotok volt?

We make Tumblr themes